Kábeldaráló, hulladékkezelő és újrahasznosító gépek, forgács-centrifugák, rúdadagolók és egyéb ipari gépek
   
 

Guti Dániel 1982-2001

"Sóstó lelátóján születtem, valódi ultraként éltem életem. De Istenem miért hívsz? Nem mehetek, a lelkem a Videotont illeti."

BÚCSÚ EGY ULTRÁTÓL

2001. VIII. 17-én pótolhatatlan veszteség érte csoportunkat és a magyar ultratársadalmat. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a Red - Blue Devils egyik vezetője Guti Dániel 19 éves korában elhunyt. Számos koreográfia tervezésében, szervezésében, kivitelezésében vállalt főszerep fűződik nevéhez. Fiatal kora ellenére is csoportunk meghatározó tagja volt, életét szentelte a Videotonnak és az RBD-nek. Mi sem bizonyíja ezt jobban, minthogy betegsége alatt is tevékenykedett, a kórházból szökött ki mérkőzésekre és szükség esetén ebben az időszakban is felvállalta az ultraélet árnyas oldalát (Kispest - Videoton).

Danika! Jelmondatod utunkon örökre elkísér: "Soha ne add fel!"



Megdöbbentő és szívbemarkoló hírt kaptunk péntek délután.

Hosszú betegség és emberfeletti küzdelem után véget ért egy élet, amely a huszadik évet sem érhette meg. A sors kegyetlen drámaíró. A halál akkor fogta meg a kezét, mikor a barátai és azok, akikért annyira rajongott, éppen arra készültek, hogy a Sóstói stadionban küzdjenek meg együtt egy újabb sikerért.

De a stadionba már sokan könnyes szemmel és fájó szívvel érkeztek. Ők már tudták, hogy az, akire mostanában annyit gondoltak, akiért az utóbbi egy évben annyit aggódtak, már nem nézheti kedves csapatának mérkőzését. A törzshelyét jelentő szektor kerítésén egy fekete zászló adta hírül a többieknek, hogy egy szinte még gyermeki kor véget ért, s a Videoton szurkolótáborának legfényesebb pontja már nem ragyogja be többé a Sóstó egét. Szörnyű betegségnek tudatában is minden gondolata, tetteinek minden mozgatórugója a csapat volt, amely sikereinek oly felhőtlenül tudott örülni, s amely kudarcait sosem tudta elfogadni. Saját küzdelmének gyötrelmes nehézségeiből erőt merítve buzdította az övéit azzal, hogy "Soha ne add fel!", s ez egy egész szurkolótábor számára örökké hozzá kapcsolódik, örökké rá emlékeztet bennünket. Fiatal és törékeny volt, de elszánt és kitartó. Hűséges és a legjobb barát. Mindenkit képes volt biztatni, még a reménytelennek tűnő helyzetekben is. Az, hogy Ő ilyen volt, ezt az egész országban tudták, hiszen legutóbb a debreceni szurkolók szektora előtt olvashattuk egy hatalmas transzparensen: "Guti Dániel, soha ne add fel!"

Nem adta fel, de a halál könyörtelensége minden emberi akaratot letört. S az ezerszer gyűlölt halál most is ezt tette. 

A mi dalunk Te érted szól, 
Mert a Földön nem látsz több gólt,
De az égben majd találkozunk, 
Ott majd együtt szurkolunk!


Halk volt a Videoton B-közép is, ennek azonban szomorú oka volt. Éppen a találkozó napján hunyt el az egyik törzsszurkolójuk, a 19 éves Guti Dániel, aki fehérvérűségben szenvedett. A hazai ultrák némán emlékeztek társukra, a találkozót követően pedig a székesfehérvári futballisták főhajtással tisztelegtek a fekete lobogó előtt.

FÉNY ÉS ÁRNYÉK

Bár a Vidi és a Győr tábora a meccs nagy részében szidta egymást, a fehérváriak részéről mindenképpen érdemes megemlíteni egy nagyszerű, ámde szomorú kezdeményezést. Az elmúlt héten ugyanis elhunyt az egyik ifjú Videoton-szurkoló, és emlékére a piros -kék fanatikusok egy hatalmas zászlót "Danika" felirattal húztak ki a fejük fölé. Nagyon szép búcsú volt.

Vidi - drukkerek többnapos munkájukat - a Sóstói stadion belső parkolójában pingáltak napokon át  - mutatták be a kezdés előtt, egy héttel korábban elhunyt társukra emlékeztek egy hatalmas, fekete, "Danika" feliratú transzparenssel.

Tovább mélyítette baráti kapcsolatát egymással a Loki és a Videoton tábor csapataik debreceni mérkőzésén. A vonattal érkező vendégek már a találkozó előtt együtt söröztek a hazaiakkal, míg a buszosok a hármas bírói sípszót követően kapcsolódtak a többiekhez. A stadionban a debreceni ulták előtti kerítésre került ki egy kiírás, mely egy vendégszurkolót biztattak súlyos betegsége elleni "küzdelmében".

"Soha ne add fel, Guti Dani!"



2001 aug 18 szombat - Fejér megyei hírlap

"Gyászszünettel kezdődött a találkozó, ugyanis a fehérvári műsorközlő,  Viniczai József neje elhunyt, s a klub gyászolja 19 labdarúgóját Guti Dánielt is" (mivel Dani nem rég halt meg az újságíró nem tudta pontosan a történteket.)


2001 augusztus 22 szerda  - Fejér megyei hírlap


MÉCSESEK A SZEKTORBAN
Társukat Guti Dánielt gyászolják a Videoton-drukkerek. Miközben az említett verés jelenetek zajlódtak, a túloldali szektor elött megható jelenetek játszódtak:a csapat aznap elhunyt drukkerére emlékeztek a játékosok és a "B"közép tagjai. A fehérvárcsurgói Guti Daniel, a Tóparti Gimnázium tanulója ugyan nem futballozott soha, de az élete volt a Videoton. A fietalember meccsnapon két órával a kezdés előtt hunyt el. Jó ideje gyötörte a súlyos betegség a leukémia. Volt, hogy az orvosi tiltások ellenére kiszökött a kórházból, s az idegenbeli találkozóra is elutazott. Júniusban ott volt Debrecenben is, Dunaújvárosban is. A múlthét pénteki meccsen már nem lehetett jelen.

- Minden nap telefonáltunk a korházba, s érdeklődtünk az állapotáról. Indultunk a meccsre, mikor közölték Dani már nem jön - meséli meghatottan barátjáról Horváth Győző. A futbalisták úgy döntöttek, ők is elbúcsúztataják.a mérkőzés után Bekő Balázs - egy fekete zászlót tartott a kezében - vezetésével a társak a "B"-közép elé vonultak, egymást átkarolva, lehajtott fejjel tisztelegtek.

A "B"közép álltal használt szektorban mindíg friss virággyertyák, mécsese égnek. A 19 évesen elhunyzt Guti Dánielre emlékeznek. Temetése pnteken 19 órakor lesz a fehérvárcsurgói temetőben.

Legújabb galéria:


2017.12.02 ftc - VIDI